Annak ellenére, hogy a 21. században nagyon sok mindent már digitálisan intézünk, és levelezés helyett is inkább már csak e-maileket váltunk, a borítékok kora mégsem járt még le. Hiszen a számlákat vagy az egyéb hivatalos iratokat borítékban kapjuk, és az irodákban is gyakran használjuk még. Éppen ezért az Irodaplus mai írásában összeszedünk mindent, amit a borítékokról tudni kell, vagy tudni érdemes.
Bizony, bizony, az első borítékok nem papírból készültek. Az első borítékhoz hasonló alkalmatosságot ugyanis a babilóniaiak használták, ez pedig agyagból készült. A régészeti kutatások során ugyanis találtak olyan agyagtáblákat, amelyeket egy plusz agyagréteggel védtek a kíváncsi tekintetek elől. A kiégetett agyagot egy vékony réteg agyaggal befedték, mely az égetés során nem tapadt hozzá az agyagtáblához, aminek köszönhetően a címzett könnyedén le tudta szedni azt.
Az első már papírból készült borítékot pedig egy angol papírkereskedő találta fel 1820-ban. Kezdetben kézzel hajtogatta a borítékokat egy fémsablon segítségével, de nem ez volt a legkülönlegesebb az első borítékokban. Ragasztó helyett ugyanis ostyával ragasztották össze, hogy ne lehessen könnyedén felbontani.
A borítékokat többféle tulajdonságuk alapján jellemezhetjük, csoportosíthatjuk. Az egyik ilyen tulajdonság a méretük. A leggyakrabban használt borítékok az úgynevezett C típusú borítékok, amelyekben az A-méretű lapok férnek el. Így például a C3-as méretű borítékban A/3 méretű lap, míg a C4-esben A/4-es, és így tovább egészen C6-ig. természetesen számos egyéb méretű boríték van, de ezek a leggyakoribbak.
A borítékokat megkülönböztethetjük anyaguk szerint is. Beszélhetünk klasszikus papírborítékról, amelynek anyaga nagyon hasonló az irodai másolópapírhoz, de van karton, és hullámpapír boríték is. Ha fontos a küldemény épsége, választhatunk biztonsági borítékot vagy belső buborékfóliával ellátott borítékot is. Előbbinél egy vékony belső réteg védi a hőtől és a víztől a boríték tartalmát, utóbbinál pedig buborékfólia őrzi törékeny küldemény épségét.
A harmadik fontos jellemző egy boríték esetében a zárhatósága. Alapvetően háromféle módon zárhatóak a borítékok: szilikonos záródású, öntapadós vagy enyvezett. A szilikon záródású borítékoknál egy szilikonszalag védi a ragasztót a boríték fülén, melyet könnyedén eltávolíthatunk, és lezárhatjuk a borítékot. Kézi borítékolás esetén érdemes ezt választanunk, mert lényegesen meggyorsítja a munkát. Az öntapadós boríték esetében a két fül van, melyeken ragasztó található. Ezeket egymásra hajtva és összenyomva tudjuk lezárni a borítékot. Az enyvezett boríték esetében a fülön olyan ragasztó található, amely nedvesítés hatására válik ragaszthatóvá.
Talán nem is gondolnád, de nem mind boríték, amit annak nevezel. Borítéknak ugyanis csak azt hívjuk, amelyet a hosszabbik oldalán nyitunk. A rövidebb oldalon nyithatót tasaknak nevezzük. Ezen kívül találkozhatunk még ablakos borítékkal, és bélésnyomott borítékkal is. Előbbit nagy valószínűséggel nem kell bemutatni: a borítékon egy fóliával takart ablak található, amely lehetővé teszi, hogy a címzett kívülről is látszódjon, aminek köszönhetően nem kell külön megcímezni a borítékot. A bélésnyomott borítékot pedig akkor érdemes használni, ha olyan dokumentumot küldünk, amelyet nem szeretnénk, ha a címzetten kívül más is elolvasna. Ennek a borítéknak ugyanis a belseje nyomtatott, így még akkor is olvashatatlan marad a tartalma, ha átvilágítják.
Számtalan méretű és típusú boríték közül tudunk választani, ezért adja magát a kérdés, hogy mi alapján válasszunk, hogyan igazodjunk el? A válasz azonban pofonegyszerű: minden esetben a tartalomhoz igazítsuk a boríték méretét, típusát. Olyan borítékot használjunk, amiben a küldeni kívánt dokumentumok elférnek és biztonságban vannak.
Az alábbiakban egy általános útmutatót adunk arról, hogyan kell helyesen megcímezni egy borítékot, különös tekintettel az A4 boríték címzésére és a levél címzésének legfontosabb szabályaira:
Példa: Nagy János
Példa: Teréz körút 12.
Budapest
1066
Ha a borítékon bármilyen reklám, matrica vagy más felirat található, akkor azt úgy kell elhelyezni, hogy ne takarja a címzést és az írást, így biztosítva, hogy a levél a megfelelő helyre érkezzen.
Fontos megjegyezni, hogy a boríték megfelelő címzése alapvető fontosságú annak érdekében, hogy a levél a lehető leggyorsabban és legbiztonságosabban érkezzen a címzetthez.
Íme egy lépésről-lépésre útmutató arról, hogyan lehet egy borítékot hajtogatni:
Kezdjük egy négyzet alakú lapra (például egy A4-es lapra). Az alaplap színe és mintája tetszőleges lehet.
Helyezzük a lapot vízszintesen elénk, majd hajtsuk félbe a bal oldalt a jobb oldalra.
Nyissuk ki a lapot, majd hajtsuk félbe a felső részt a alsó részre.
Ismét nyissuk ki a lapot, majd hajtsuk be az alsó részt az előző hajtás fölé.
Ezután a bal oldal közepét hajtsuk be a felhajtott alsó rész alá.
Ugyanígy hajtsuk be a jobb oldal közepét is az alsó rész alá.
A boríték alja már kész, most csak a tetejét kell bezárni. Ehhez a felső rész közepét hajtsuk lefelé.
A felső rész két oldalát (a bal és a jobb oldalt) hajtsuk be a borítékba.
Ha szükséges, rögzíthetjük a borítékot ragasztóval vagy műanyag záróval.
A boríték kész, most már csak rá kell írni a címzést.
Méret (mm) | Típus | Felhasználás |
C6/C5 (114x229) | C5/6 boríték |
Köszönő vagy gratulációs kártyák, értesítők, meghívók, számlák
|
LA4 (220x310) | A4-es dokumentumok |
A4-es dokumentumok, levelek, szerződések
|
LC4 (229x324) | Nagyobb dokumentumok |
Nagyobb dokumentumok, brosúrák, katalógusok
|
LC5 (162x229) | Hivatalos levelek |
Irodai dokumentumok, számlák, ajánlatok, szórólapok
|
LC6 (114x162) | Kisebb személyes levelek | Köszönő vagy gratulációs kártyák, értesítők, meghívók |
Az Irodaplus kínálatában megtalálható borítékokat IDE kattintva éred el.